2004.
Október 24. vasárnap, úton, Lisszabon. Hajnali öt körül elkezdtünk billegni, és gyorsulni. Délre már 5 mérföldre voltunk, kettőkor szállt be a révkalauz, háromra kikötöttünk.
Mikor lépünk be az EU-ba?
A kérdés még nyitott. Ugyanis az ügynök kiállította számomra a partra lépési engedélyt, mert a rendőrség szerint Magyarország nem tagja még az EU-nak.
Erre mit mondjak?
Először is: szégyen a portugál rendőrségre, hogy ilyen alkalmazottai vannak. Mert az nyilvánvaló, hogy a teljesen apolitikus, a világ dolgaira teljesen érdektelen hozzáállás az oka. Meg a "főnökség" slendriánsága, mert nem értesítették a beosztottakat. Nem értem, nincs kéznél egy lista?
Vagy: a portugál hivatalos hozzáállás nem ismer el minket teljes jogú tagnak, ami hülyeség, mert miért, és a lengyeleket igen.
Úgy gondolom, ilyen idióta otthon is akad szép számmal, akinek fogalma sincs mondjuk az EU tagállamokról - még a hivatalos szervek tagjai között is -, az apolitikusok között, akik nem mennek el szavazni, akiket nem érdekelnek a világ dolgai. Nem áltatom magam, hogy mi különbek lennénk ilyen téren.
Na, mindegy.
Beszéltem Encsikével.
Kikötés után kibeszéltük magunk, 17 percig tartott.
Így most nagyjából képben vagyok. Nimród ma van a Grand Canyonban, valami hegymászó sráccal ment, és november elején, a hazautazás előtt elmegy Alaszkába. Fantasztikus, hogy mennyire vonzódik a rideg, hideg tájakhoz. Azt hiszem, előző életében ő volt a Rőtszakállú Erik...
Később hívott Szabolcs. Elújságolta, hogy olvasta az Ezredvég októberi számában a Postás című írásomat, és rohadtul tetszett neki. Ez egy. De az azért nem semmi, hogy Kristó Nagy Istvánnak is tetszett, aki köztudottan nem osztja bőkezűen a dicsérő szavakat!
Vito és Emanuel kivitték a barbát és Jaceket. Vitónak van egy tesója, aki itt lakik.
Délután bejött az ügynök csak azért, hogy elmondja: a gépész nem érkezett meg, Varsóban nem szállt fel a gépre. Később telex jött Vasoullától, hogy nem engedték felszállni, mert nincs portugál vízuma.
Van egy jó hírem:
Mostanában sokat jár az agyam azon, hogy mi lesz, ha nyugdíjba megyek, miből élünk meg... Hát megtaláltam a magam számára a megfelelő tanmesét az Anthony de Mello: A csend szava - Egy perc bölcsesség -Távlatok, Korda Kiadó Budapest - Kecskemét, című kötetben, majd sokszor elolvasom:
"Egy fiatalember elherdálta az egész örökségét. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, mikor már nem volt egy vasa sem, észrevette, hogy barátai sincsenek már.
Kétségbeesésében felkereste a Mestert, és azt kérdezte:
- Mi lesz velem? Se pénzem, se barátom.
- Ne izgulj, fiam. Jegyezd meg, amit mondok: minden jóra fog fordulni ismét.
Felcsillant a remény a fiatalember szemében.
- Gazdag leszek megint?
- Nem. Hozzá fogsz szokni a magányhoz és a nincstelenséghez."
Ezentúl, amíg lesz kedvem, minden napra kiírok valami bölcsességet a négy kötetnyi gyűjteményből, amit lehoztam magammal. Tehát:
Az emberek csak akkor nem hisznek Istenben, ha egy hazugságban hisznek, amit Istenként tisztelhetnek. (Tolsztoj)
Ha szétnézünk kis hazánkban, akkor azt hiszem, ez ma a pénz és a hatalom...
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
A kedvtelési tengeren hajózók minden igényét kielégítő többkötetes enciklopédia kötetenként is megrendelhető, megvehető.
Kérem, nézze meg a tájékoztatást: //www.jachtnavigator.hu/jachtnavigator-iv/
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
