2004.
Október 14. csütörtök, Sunndalsöra. Nem győzök csodálkozni, és gyönyörködni a tájban. Fantasztikusak az égbetörő hegyfalak körülöttünk, a fjord legvégénél. És ahogy reggel a napfény fentről, a legmagasabb csúcson megcsillan, és szinte szemmel láthatóan ereszkedik le a fényhatár az egyenesen megunhatatlan. Az biztos, hogy el lehetne tölteni jó pár hetet kellemesen a viking Erikéknél, de hogy itt lakni? No, nem!
Fabian mesélte ezzel kapcsolatban, hogy fent voltak jóval északabbra. Beszállt a pilot, a barba megdicsérte neki az időjárást, a gyönyörű napsütést. Áradozott, hogy milyen szép minden... Mire a révkalauz:
- Igen, igen, ez mind szép, csak a bibi az, hogy másfél éve ez a második nap, amikor tiszta az égbolt és látjuk a napot...
Szóval erről van szó!
A szél nem csökken, fúj, mint a veszedelem.
Sikerült a melósokat megrökönyödtetnem. Ebédeltem, amikor szólnak, hogy tele az édesvíztank, merthogy éppen vizet vettünk. Úgy ahogy voltam, kirohantam a partra elzárni a csapot. Az ebédhez pedig egy rövidnadrág és egy póló az öltözék. Persze, mert az ember leveszi a melós göncöt, ha a szalonba megy...
A munkások csak néztek kifelé a fejükből!
Estefelé szomorú voltam. Nem hívott az asszony... És fáradt vagyok, fáraszt a hajózás, mindenféle bajaim vannak a végtagjaimmal, és eszembe jutott, hogy a MAHART-tól már nyugdíjas lennék, most meg van még négy végtelenül hosszú évem. Így aztán elővettem a "Szagos Marcipános" szalvétámat, hogy jobb kedvre viduljak. (A nyárra emlékeztet, amikor az asszonykámmal a Református Zenei napok rendezvényein jól éreztük magunk, és elvitt fagyizni a Szamos Marcipán cukrászdába. Ezek az emlékek éltetnek ilyenkor...)
Nagy pecázás megy. Amíg horgonyon álltunk csak négy halat fogtak, de itt a kikötőben vagy nyolc darab volt délutánig, és abból három vagy négy-öt kilós! Két tőkehal, és egy másik.
Gyártelepen van a kikötő. A gyár területén tilos kóricálni, hát eddig az volt a rend, hogy a kaputól küldtek egy kocsit, ha valaki ki akart menni, ez ingyenes szolgáltatás volt... Mára gondoltak egyet, és 60 koronát kérnek el érte.
Ez amúgy szemétség. A személyes szabadság korlátozása. Feljelentem őket az ENSZ-nél, elvégre nem Amerikában vagyunk...
Október 15. péntek, Sunndalsöra, úton. Olyan finomat aludtam, hogy az csuda! Még akkor is, ha fél hatkor felébredtem, kialudtam hét órát, ami untig elég. (Lehet, hogy hozzá kéne tenni: ebben a korban... de azért se teszem!)
A berakással hétre végeztünk. Reggel még azt mondták, hogy három előtt, azaz a műszakváltás előtt kész lesznek. Kávékor már arról volt szó, hogy négy-öt között, aztán délben a barba hozta a hírt, hogy mivel egy másik hajót várnak ide a helyünkre, és azt nem akarják elkezdeni ma, ezért a miénket elhúzzák. Hát ez sikerült is nekik. A másik hajó fél öttől itt driftelt (sodródott) a fjord végében...
Indulásra nem kellettem, elmehettem aludni.
Nem rohantunk ki hebehurgya módon a szigetek közül, előbb Kristiansundnál olajat vettünk. Éjfélre annak rendje és módja szerint felkeltem, de még - illetve kiderült, hogy már, mert éppen hogy megérkeztünk - part mellett álltunk. Fabian elküldött aludni, mert nem kellünk ketten ahhoz, hogy kivigyük a hajót. Ha a pilot elmegy, kelt.
Október 16. szombat, úton. Kettőkor keltem, és nyolcig voltam reggel szolgálatban. Szép az idő, mindenki pihent, mert éjjel rajtam kívül mindenki talpon volt. Csendes, nyugis nap.
Október 17. vasárnap, úton. Hasonló a tegnapihoz, azzal a különbséggel, hogy most nem írok, hanem olvasok. Az internetről letöltött dolgaim között van pár dokumentum az Ercksoni pszichológiáról, azokat bújom, nagyon érdekes "esettanulmányok" vannak köztük, meg egy szakdolgozat, Pintér Ferencé: A prousti időélmény pszichodinamikai elemzése címmel.
Van egy pár oldalas dolgozata is, amiben bemutatja a szerző (Pintér Ferenc), hogy a pornó és a szappanopera azonos műfaj, azonosan épül fel, persze más közönség számára. A szappanopera nézői között az egyedülálló idős hölgyek túlnyomó többségben vannak, miként a pornó esetében a kamaszok, és azonos az adott filmtípus fogyasztásának oka: a kamasz kész a nemi életre de nincs módja gyakorolni az esetek nagy részében (úgy ahogy szeretné, amilyen intenzitással tudná), az idős hölgy alkalmas az érzelmi életre, de meg van fosztva a lehetőségétől, hiszen egyedül él, az unokák a gyermekek hébe-hóba látogatják, hát ugyan kire pazarolja szeretetét...
Mindkettőben érdektelen a környezet, többnyire zárt helyen játszódik, azonosak az operatőri fogások, mindkettő csak "szép emberpéldányokat" alkalmaz szereplőnek, a szappanoperában gondosan ügyelnek arra, hogy minden korosztály képviselve legyen egy-egy "kívánatos példánnyal", megadják az érzelmi feltöltődést, hisz az egész sorozatban nem történik semmi más, mint látványos érzelmi kitörések követik egymást, keresztbe szeretések, nemszeretések... bármikor be lehet kapcsolódni, bármikor mindenféle veszteség nélkül abba lehet hagyni a nézését...
Éjfélkor érünk az Ekofisk norvég olajmezőhöz, ahonnan smsni tudok az asszonykának. Majd jól felébresztem, vagy lehet, hogy nem is alszik majd még.
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
A kedvtelési tengeren hajózók minden igényét kielégítő többkötetes enciklopédia kötetenként is megrendelhető, megvehető.
Kérem, nézze meg a tájékoztatást: //www.jachtnavigator.hu/jachtnavigator-iv/
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
