fejléckép

Blog

Időutazó űrhajós voltam

Amikor gyerek voltam, faltam a fantasztikus irodalmat. Vernével kezdődött, de jöttek a klasszikusok: Lem, Asimov és a többiek. Persze álmodoztam! Milyen klassz lehet beülni egy űrhajóba, és meghódítani a világűrt, majd visszajönni a Földre, és elmesélni, mi mindent láttam, tettem odakinnt az űrben! Milyen fasntasztikus kalandjaim voltak! És ez csodálatos! Csak egy dologba nem gondoltam bele gyermekként. A hosszútávú űrhajózás időutazás is. Visszajön a hős a Földre, és már nem, vagy alig talál kortársat magának. Egy-egy öreg még emlékszik rá, de a népesség zöme már nem ismeri...
Nos, nekem volt alkalmam egy efféle időutazáson részt venni!
Nagyszékelyben nőttem fel, ott töltöttem a gyermekkorom meghatározó részét. Nagyon szép volt, mély nyomot hagyott bennem ez a tolna megyei kis zsákfalu. Édesanyám, élete meglehetősen mozgalmas volt, sokat költözött, így Nagyszékelyben is "csak" kilenc évet töltöttünk.
Még tavaly ősszel megkeresett a Két Torony Nagyszékelyi Faluegylet az alábbi üzenettel:
Kedves István! A világ közepéről írok, Nagyszékelyből! Szeretnénk indítani az itt élő gyerekeknek és persze a felnőtteknek is a Két Torony Nagyszékelyi Faluegylet szervezésében olyan sorozatot, ahol bemutatkoznának emberek a foglalkozásukról is mesélve. Megkérhetnénk-e Istvánt, hogy valamikor amikor alkalmas mesélne magáról, érdekes foglalkozásáról és a sok élményéből néhány kiragadott történetet elmondana-e?
Erre a felkérésre nyilván igent mondtam, és március első szombatjára megszerveztük a találkozót. Elég izgatottan készültem. A nyolcvanas évek elején, közepén voltam itt utoljára, amikor édesanyám újra itt lakott. Azóta egyszer eljöttünk kocsival, megmutattam a falut a fiaimnak, aztán 2010-ben volt egy általános iskolai osztálytalálkozónk, ahol sok osztálytársammal találkoztam, erről én készítettem egy videót.
Ebben az volt a megrendítő, amit mindenki átél, aki évtizedek múltán találkozik az iosztálytársaival, hogy ott voltam egy csomó "öregember" és jól karbantartott hölggyel. Mert az ember belülről nem öregszik, az csak látszat, hogy egy vén szivar, belül én még nem vagyok harminc...
Szóval ez a két találkozóm volt a faluval évtizedek múltán. És szoimbaton.
Egy nagyon kedves család, Hargitáék láttak vendégül. Ők is "jöttmentek", mint mi is Akán, amikor az osztálytalálkozónk volt, még nem is éltek a faluban. Körbejártuk a falut, és délután lementünk a könyvtárba, az iskola épületébe.
Jó volt nézni, ahogy gyűltek az emberek. A székek megteltek. Körbenéztem, fiatalok, középkorúak, idősek, és Bathó Béla. Őt azért emelem ki, mert az egyedüli volt, akit személyesen ismertem a hajdani nagyszékelyi lakos koromból.
Örömmel meséltem a tengerészetről, a könyveimről, válaszoltam a kérdésekre, megmutattam a csiliszószaimat, és aztán vége volt.
Szép volt, jó volt, és szeretnék még elmenni Nagyszékelybe.
De valami furcsa volt.
Tegnap kristályosodott ki az érzés, hogy kicsit úgy jártam, mint a kozmonauta: 1966-ban felszállt az űrhajóm, meghódítottam a világot, bejártam a világ tengereit, belekóstoltam az irodalom világába aminek van maradandó nyoma a könyveimben. Aztán szombaton visszaérkezett az űrhajóm a Földre, Nagyszékelybe, és mint a jövőbeni időutazó-űrhajos a visszatértekor, én sem találtam azokat, akik nekem Nagyszékelyt jelentették. Nem Csernus bácsi a postás, a népes tantestület eltűnt, más a boltos, nincs orvos, gyógyszerész, Knoch bácsi sem biceg a felvásárló irodában, nem tudom van-e postáskisasszony, de biztosan más, aki akkor volt.
Nekem ők jelentették Nagyszékelyt, szombaton "hazajöttem", de csak "túlélőket" találtam.
De jó volt látni, hogy sokan jöttek el akik beköltöztek, ők mára nagyszékelyiek, bár tudjuk, mi a vidékre költöző honfoglalók, hogy harminc év kell ahhoz, hogy elfogadjanak falusinak.
Jó volt tudni, hogy több civil szervezet működik a faluban, a faluért. A Magyar Permakultúra Egyesület is a faluban működik.


Örömmel láttam a Pajtaszínház előadását, amit a nagyszékelyiek írtak, játszottak - még a Nemzeti Színházban is!


Jó volt megnézni a falunapokrók készült valóban nívós videókat.


Jó tudni, hogy a hajdani poros kis falum él, és akik itt laknak jól érzik magukat, és hívják a barátaikat. Csak jöjjenek, menjenek minél többen!



<< vissza a bloghoz

Sikeres regisztráció

A jelszavadat e-mailben kapod meg,
kérlek ellenőrizd a postaládádat!
Az e-mail címedet már korábban regisztráltuk!

Az új jelszavadat e-mailben kapod meg,
kérlek ellenőrizd a postaládádat!
Új jelszó beállítva

Az új jelszavadat e-mailben kapod meg,
kérlek ellenőrizd a postaládádat!
Üres e-mail cím...

Kérlek add meg az e-mail címedet,
és próbálkozz újra!
Hibás adatok

Kérlek add meg a helyes e-mail címet
és jelszót, majd próbálkozz újra!
Hibás e-mail cím

A megadott email címmel
nincs regisztrált felhasználónk.
Sikeres módosítás

A személyes adataidat sikeresen módosítottad,
az új adatokat elmentettük.
Hibás e-mail cím

A megadott e-mail cím már foglalt.
Kérlek adj meg egy másik e-mail címet!
Hibás e-mail cím

A megadott e-mail cím formátuma hibás,
kérlek javítsd ki!
Valamit elfelejtettél?

A regisztráció feltétele, hogy elolvasod és elfogadod
az ÁSZF-et és az Adatkezelési Tájékoztatót.

Fel↑